Idegesen tördeltem ujjaimat
holott anya már tizedjére szól
rám emiatt. Gondolataim messze
kalandoznak el innen egy
nyugodtabb helyre.
Megfeledkezek a körülöttem
zajló sürgés-forgásról és próbálok
én is minél higgadtabbnak
látszani. Lassan állok fel Rosette
kérésére aki furcsán néz rám.
Nem még nincs itt az ideje.
Látom hogy mindenki engem
bámul amit nem csodálok. A
kérdés csak az hogy ennyire
ramatyul festek vagy épp
ellenkezőleg. Viszont minden
egoistaságot félretéve be kell
vallanom hogy mesésen festek.
Pántnélküli menyasszonyi ruhám
felül feszesen tart, ám csípőböl
elkezd kis fodrokban szélesedni.
Alapjában a ruha teljesen átlagos.
Nincs benne semmi különleges
mégis olyan kifinomult hatást
kelt. Lábaimra fehér balerína
cipőt húztam. Hajamat kiengedve
hagytuk hogy lágy hullámokban
omoljon vállaimra. Sminkem
egyszerű de nagyszerű volt.
Éreztem hogy görcsbe rándul a
gyomrom mikor Eleanor a
kezembe nyomja a hatalmas
csokrot és már indulunk is kifelé.
A ház előtt egy fehér limuzin várt
bennünket készen arra hogy
elvigyen oda ahol életem talán
legnagyobb döntését fogom
meghozni. Tudtam hogy a fiúk
már ott vannak és csak
reménykedtem benne hogy
Davet sehol sem hagyták el. Bár
kétlem hisz 2 éve hogy
megszületett Louis azóta jó apa
módra a kezét se hajlandó
elengedni. Örültem hogy az
esküvőn mindenki itt lesz. Jó lesz
újra együtt látni a csapatot. Bár
mindegyikőjükkel heti
rendszerességgel beszélünk, az
mégsem olyan mint a
viszontlátás öröme. Nagyot
nyelve léptem be az ajtón majd
egy utolsó nagy levegővétel után
a már ott várakozó Zaynbe
karoltam bele. A zene elindult
csakúgy mint a lányok. Aztán
jöttünk mi. Arcomra óriási vigyor
ült ki belépve a templomba.
Gyönyörű volt.
A két tanú Rosette és Harry
nevetve néztek rám hogy
próbálok úrrá lenni
idegességemen. A következő pár
perc gyorsan zuhant el. Szinte fel
sem eszméltem Lou ajkai már az
enyémet vették birtokba.
Mindenki tapsolt és ujjongott ami
miatt nagy hangzavar lett és
visszhang. A csokrot kellett
eldobnom így izgatottan
fordultam hátra és lendítettem
hátra karjaimat. Kíváncsian
kerestem szemeimmel a
személyt aki elkapta. Harry
röhögve nyújtotta a magasba a
csokrot és cinkosan nézett
csodaszép barátnőjére.
-Még mielőtt elindulnánk mulatni
Devon és én szeretnénk
bejelenteni valamit.-Kiáltotta
Loui mire a nép elcsendesedett.
-Az van hogy úgy tűnik nemsokára
Dave egy kishúggal kell hogy
osztozzon.-Mondtam mire
egyvalaki hangja töltötte be a
teret.
-Ezzzaz!-üvöltötte Ros.-Végre
mehetek cuki rózsaszín rucikat
vásárolni.-Kijelentésére hangos
nevetés és taps hangzott fel.
-Mehetünk Mrs. Tomlinson?
-kérdezte csillogó szemekkel Lou.
-Mehetünk Mr. Tomlinson.
-csókoltam meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése