2014. július 20., vasárnap

08.

Éberen feküdtem a nagy francia ágyban hosszú percek óta.

Louis még édesen az igazak álmát alussza.


Mindig is nagy hétalvó volt.


Néha még bombával sem lehetett kirobbantani az ágyból.


És a legtöbbször én se tudok mellőle kiszállni tekintve hogy gyakorlatilag magához láncol.


Teljes testével felém van fordulva.


Egyik keze a feje alatt, míg a másik az én derekamat öleli óvón.


Lábai belegabalyodtak az enyémbe ezzel ellehetetlenítve azt hogy felálljak.


Bár máskor teljesen magához húz, most a nagy pocakom miatt csak félig meddig fog.


Éreztem magam mellett a mocorgását, ami azt jelenti hogy lassan ébredezik már.


Kezei megmarkolták a csípőm majd elengedte.


-Jó reggelt.-nyomtam egy puszit az orrára.


-Most már az.-csókolt meg.


Nevetve keltem ki az ágyból majd indultam a fürdő felé.

Egy sima fehér lenge nyári ruhát vettem magamra és egy mamuszt.

Itthon vagyok.

Akkor minek öltözzek ki?

A sminkkel sem vesződtem sokáig így hamar végeztem.

Odakintről finom tejbegríz illat uralkodott hála Lounak.

Szó nélkül ültem le, ő pedig tette le elém a tálat amiben még gőzölgött az étel.

***

-Mit szeretnél ma csinálni?-ölelt át hátulról Louis.

-Itthon akarok maradni.

Csak feküdni, TV-zni és veled lenni.-mondtam el ötletemet.

-A fejembe látsz.-kuncogott.

Kezemet fogva húzott be a hálóba ahol levetődött az ágyra magával húzva engem is.

A TV hamarosan működőképessé varázsolta, így az ölében ülve élvezhettem valami jó kis 

gyilkolászós filmet.

Minden egyes lövés eldördülése után úgy kapaszkodtam Tommo nyakába mint egy kisgyerek.

Nem tudom hány óra volt mikor éreztem hogy valaki lefektet és betakargat.

Minden olyan sötét, félelmetes.

Ám ahogy egyre előrébb lépkedek gyermek nevetés hangzik fel.

A fekete köd egyre jobban tisztul előttem így meglátom ki olyan vicces.

Egy körülbelül 2-3 éves kisfiú kacag folyamatosan az előtte térdepelő férfin.

Egy fotelban egy nő ül aki csak mosolyogva nézi a jelenetet.

 Szemében igazi szerelmet vélek felfedezni ahogy a férfira néz.

Látom ahogy feláll majd ő is leül törökülésben a két szerette mellé.

A kis srác feltápászkodik majd anyja ölébe fészkeli magát.

Arcát még mindig nevetve fúrja a nő mellkasába, kezeivel átkulcsolja a nyakát.

A férfi négykézláb odamászik az egymást ölelőkhöz majd se szó se beszéd, harmadikként hátulról 

közre fogja őket.

Ott ülnek hárman hihetetlen békességben és szeretetben.


Aztán hirtelen egy nagy fekete felhő kúszik a fejük fölé majd egyenesen rájuk telepedik.

Pár pillanat múlva újra felszáll de akkor már egy teljesen más képet látok.

A férfi a kanapén ül megtörten és kissé idősebben, talán olyan 35 éves lehet.

Arcát kezeibe temeti, válla rázkódik a visszatartott sírástól.

Majd hirtelen elemeli két kezét és meglátom arcát.

Szemei vörösek, arca felpuffadt, szemhéjai pedig nagyon alvásért könyörögnek.

Ez megmagyarázza a szemei alatt húzódó vastag, fekete karikákat.

Aztán tekintetem hirtelen tova kúszik és meglátom a szoba egyik sarkában csendesen sírdogáló 

kisfiút aki már nem is annyira kisfiú.

Mindketten feketében vannak.


Talán valaki meghalt?

Kérdezem magamban.

Egy kéz hirtelen a vállamra kúszott mire ijedten pördültem meg a tengelyem körül.

Ugyanaz a nő akit láttam.

Csak most ő is öregebb.

Ruhája szakadt, cipője nincs, sminkje elkenődött.

Haja kuszán áll a fején.

Nyakát kék és lila foltok tarkítják, míg csuklóján egy csúnya seb húzódik.

Mintha kötél lett volna rajta.

-Kérlek vigyázz magadra Devon.

Nem engedhetem hogy ez megtörténjen.

Kérlek!-csak ennyit mondott törékeny magas hangján majd a kép szertefoszlott én pedig újra a 

valóságban tudhattam magam.

Ziláltan feküdtem a saját izzadságomban.

Hajam a nyakamhoz tapadt míg körülöttem az ágy úgy nézett ki mint egy kész csatatér.

Mellettem Louis feküdt szétterülve az ágyon.

Néha néha felhorkantott majd újra halk szuszogásba kezdett.

Erre a hangra aludtam el újra.

Kezem a hasamon pihentettem miközben csak ennyit suttogtam.

-Nem engedem hogy ez megtörténjen.-mondtam majd újra álomra hajtottam kócos fejem.






Sziasztok!

Tudom egy dög vagyok mert nem hoztam a részt.

Sajnálom.

Most viszont itt vagyok.

Nem ez lett a legjobb és leghosszabb rész de...

Ez van.

Remélem tetszik azért.

Komizni, pipálni, feliratkozni ér.

Örülnék neki nagyon.

Ölel mindenkit: Secret Queen :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése